Tegnap este hazajöttem conról, és azt hittem, meghalok. x'D Szörnyen fáradt voltam. De nagyon jól éreztem magam és nagyon rossz volt hazajönni. Szerintem soha nem fogok kinőni ebből a hülyeségemből. xDMondhat bárki bármit, én akkor is ott érzem magam a legjobban. A társoság és az egész légkör annyira feltölt energiával, hogy azt sem tudom, mit kezdjek magammal. Elég rosszul jön ki, mikor szívem szerint össze-vissza pattognék, de megmozdulni sem bírok. :'D Nah nembaj. Az ilyenkor összeszedett energia kibírja 2-3 hónapig. x)
3 napra mentünk Lénával. És hát... első nap lényegében nem csináltunk semmit. xD Kijött Ayu is és vele beszélgettünk mindenféle hülyeségről... meg nem hülyeségről. Aztán este megnéztük az Anyátlanokat... Az mekkora csalódás volt! oO Már olyan régóta szerettem volna megnézni azt a filmet, de határozottan pocsék volt. Megszoktam már a japán filmektől, hogy általában csak a legvégére tudom összerakni a sztorit, de ez minden eddiginél darabosabb volt. Alig volt jelenet, ami tovább tartott 3-4 percnél. -.-' És egyszerűen nem volt vége!
nálam szerencsésen bekülzdötte magát a "Filmek, amiket többet nem nézek meg" kategóriába.
A szombat már jóval mozgalmasabb volt. Fényképezgettünk, és ami nagyon meglepett, hogy minket is fényképeztek! oO Pedig nem öltöztünk be semminek... Azért rendesen dobott az egómon. xD Beültünk megnézni a cosplayt és elég szép volt a felhozatal, bár még most is akadnak néhányan, akik nem néztek tükörbe, mielőtt jelentkeztek. :/ Aztán elandalogtunk a tömegben és próbáltuk túlélni a hőséget. Gazdagabb lettem egy rakás kitűzővel, egy Miyavis pólóval *_* és 2 mangával. Szerintem direkt velem szórakoznak, mert se legutóbb, se most nem volt aa Loveless 5. kötete. Úgyhogy jelenleg úgy nézek ki, hogy megvan 1-7.-ig az összes, csak az 5. nem. -.-' De kárpótlásul megtaláltam a Yellow utolsó kötetét! *__* Az isérdekes, mert megvan végig, kivéve az 1. xD
Estére teljesen meghülyültem és rámjött az énekelhetnék, úgyhogy hirtelen felindulásból feliratkoztam karaokera. Úgy kezdtem, hogy "Lesz ami lesz, itt égetem magam x ember előtt, én most énekelni akarok!". Ehhez képest nem lehettem olyan rossz, mert tapsoltak! :D És nem lehet a népszerű dal miatt, mert szerintem jó ha 2-3 ember ismerte, amit énekeltem. xD
Az egyik lány meg is jegyezte, hogy ezt még soha senki nem választotta. ^^'' Nem csoda, mert eredetileg egy osztrák musical, csak japánban is népszerű.
Elisabeth: Saigo no dansu (Der Letzte Tanz)
És az eredeti Kamarás Mátéval. Überelhetetlen!!! x3 (Igen, japánban nő játsza a férfit.)
Miután kiénekeltem magam még ott maradtunk aftrerpartyn. Nekem ez már nagyon kellett! Még most is fáj a nyakam. xD De nagyon jó volt!!! x3 Azt hiszem, egyetlen más dalnak sem volt olyan hatása, mint a Vanillának. *__* Épp kint álltunk, és próbáltunk egy kis levegőhöz jutni, és amint megszólalt az első pár hang, és mindenki rájött, hogy mit hall, egy emberként tódultunk be a terembe. xD Megfigyelés: A Vanillának elképesztő hangulatfokozó hatása van. oO
Vasárnap... aludtunk. xD Aztán dél körül mentünk vissza a PeCsába. A japán zenei videók alatt találtunk magunknak helyet a nagyteremben. Őrülten visítottunk az LM.C-nek és Gacktnak. 8D De elképesztő, hogy néha milyen genny számokkal tudják rombolni a hangulatot. -.-' Aztán jött a csoportos performance cosplay, ami nagyjából egyet jelent másfél órányi töménytelen röhögéssel és visítással. A mostani versenyzők voltak az eddigi legjobbak, szinte mindegyi kelőadás élvezhető és eredeti volt, alig tudok 1-2 kivételt. Azt hiszem, annak a másfél órának köszönhetem, hogy ma reggelre gyönyörűen berekedtem. xD
Ellődörögtünk még egy kicsit... de aztán menni kellett haza. :(
Úgyhogy most itthon vagyok, és remélem, hogy hamar eltellik ez a hét, és akkor mehetek Digital Sushiraaa~!!!! x3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése