2011. január 3., hétfő

Az ember minden, csak nem gondolkodó

Komolyan mondom, erre nem lehet más mondani, mint hogy szánalmas!
Miért nem tudnak az emberek normálisak lenni? Miért van belénkprogramozva, hogy elcsesszük a dolgokat?!
"...a jó elhatározásokban mindig van valami végzetes - az, hogy későn fogamzanak meg."
De miért nem lehet időben?!
Miért nem lehet, hogy valami úgy működjön, ahog kell?
Aki szeret azt viszont szeressék, akkor és úgy szeressék, amikor és ahogy szeret... Miért csak akkor jut eszünkbe rendbetenni a dolgokat, mikor már késő? Miért kell mindenbe valami kavarás?! x(
Miért van az, hogy mindig félreértjük egymást, hogy képtelenek vagyunk kimondani, amit érzünk? Miért nem tudjuk csak egyszer igazán meghallgatni a másikat?
Legyen mindig igazunk, legyen mindig nekünk jó, legyen úgy, ahogy mi akarjuk...
De mi van másokkal? Lehet, hogy két perc kellene, csak, hogy minden rendbejöjjön, de valamiért az a természetes, hogy szinte mindig az a két perc az, amrie nem érünk rá.
Elcseszett emberiség...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése